lehetőség

Soha nem nevettem annyit, mint azon a nyáron, kedvesem...

A létezésünk célja, hogy véghezvigyünk valamit. Az, hogy definíciókat párosítsunk olyan dolgokhoz, melyeket mi magunk hoztunk létre.

Rovatok:

Hová is fordítjuk a tekintetünket belátásért?

A siker nem mindig hoz eredményt. A siker néha a megtett út. Elindulunk, de legszívesebben megfordulnánk, haladunk, de leginkább figyelmen kívül hagynánk az egészet.

Rovatok:

​Amikor két galaxis ütközik, akkor két világ találkozik egymással

Göcsörtös út vezet a rögök útján át, míg a tapasztalásunk gyümölcsét meglátjuk. Vagy mint az egér, aki a rögökben csak a tükörképét látja meg, és csupán a természetére van bízva, hogy miként fogja kezelni később, átélni mindezt.

Rovatok:

Nem vagyunk egyedül

Vannak különféle bajaink. De legfőképp az a veszélyes, ahogy kezeljük őket. Általában sehogy...

Rovatok:

Döbbenet, építsük ujjá az egészet magunk körül

Mert mikor gondolkozunk mégis úgy mint egy matematikus? A probléma "úgymond" rekurzív. Egy ismétlődő műveletsor.

Rovatok:

Háttal a szélnek, háttal mindennek

Vannak ezek az elcsépelt, agyonmondott közmondások, amiket senki sem ért meg, mert annyira sokat mondottak és nehezen felismerhető a valós eredetük, vagy az eredetiségük túlontúl mélybe hatoló, húsbavágó.

Rovatok:

Oldalak

Feliratkozás lehetőség csatornájára