Káprázik a szem, megcsalnak az érzékeink. Ez jelenti a belépőt az illúziók világába. Ha a körülöttünk, és a bennünk lévő világ változik is, ez a látvány mégis maradandót nyújt.
Mielőtt belekezdek, néhány gondolat. Fontosnak tartod a világ dolgait, kíváncsian figyeled annak alakulását, sőt, eszerint is szeretnéd alakítani az életed?
Keressük az értelmet ott is, ahol nincsen. Ez a képzőművészet, meg általában mindenfajta művészet célja. Nem egy misztikus fogalom.
Káprázik a szem, megcsalnak az érzékeink. Ez jelenti a belépőt az illúziók világába. Ha a körülöttünk, és a bennünk lévő világ változik is, ez a látvány mégis maradandót nyújt.
A művészet, mint fontos tanító eszköz jelen van a tananyagokban, annak fontos részét képezik, csakúgy mint a felnőttkori megjelenési formáikban.
Nehéz kigondolni azt, hogy mit miért is teszünk, mert minden rutin. Ennek egyenes következménye, hogy alibi kell a pihenésre, a mélázásra.
Ez jellemzi az életben szereplő legkirívóbb anomáliákat. Mások és "kis" szerencsével egy bizonyos idő eltelte után lassan a saját szemünkben mi is belátjuk, bűnös dolog különbözni...
Ha volna annyi szerencse, amiből mindenkinek adhatnék, kaphatna belőle a fán unatkozó madár, a résen még épp beslisszanó egér, a fát letakaró ponyva, de még a tűz is, ami meleget áraszt.
Ki az, aki megmondhatja, hogy mit tehetünk meg és mit nem, és hogy mikor tehetjük azt. Kaptunk egy szerszámot, de nyelet azt nem adtak hozzá.
