NagyVilág

Soha nem nevettem annyit, mint azon a nyáron, kedvesem...

A létezésünk célja, hogy véghezvigyünk valamit. Az, hogy definíciókat párosítsunk olyan dolgokhoz, melyeket mi magunk hoztunk létre.

Rovatok:

Amit te képzeltél

Leszel te attól hazafi, hogy, mások irányában mutatod meg magad meg, mint áldozatkész, emberismerő, az utolsó szavát is szépen elregélő, az utolsó honvédő háborúban is csakis zászlót és a hamvait védő szent úristen, aki vagy...

Rovatok:

Az alakiság a megszokással szemben

Vannak a megszokott dolgok, és vannak a gyakoriak. A kettő közt a különbség, hogy a megszokottak valamelyest közel állhatnak hozzánk, hatást gyakorolhatunk rájuk, még ha negatívumnak is tekintjük őket.

Rovatok:

Az élet cél!

Mint a pocsolyába tavat látó, mint a feketeség, ami áthatolhatatlan. Úgy alakítjuk ki magunknak az élet terét, és legalább ennyire nem vesszük komolyan, mikor az ő igényeiről lenne szó.

Rovatok:

Címkék:

Ahol, és amiért elbuktunk

Mérhetetlenül sok, amiképp a rögöket cipeljük, viszont elenyészően kevés, amint ezt kezeljük.

Rovatok:

A létezés lehetősége szándék és szándékosság

A súlyos dolgok megismerésének a folyamatáról megismerhető legfőbb gondolatok. A betű ahogy a szánkra jön, a szavak, ahogy megformálódnak bennünk.

Rovatok:

Oldalak

Feliratkozás NagyVilág csatornájára