A miként, a miért, a merre tovább néha pusztán felesleges szavak

Olykor könnyebb kihozni az emberből az állatot, mint egymagát az állatot rábírni, hogy állatiasan viselkedjen.

Civil társadalomban élünk, de elfelejtjük, hogy ez nem ad teljes biztonságot, nem azt jelenti, hogy a civilizált világ sértetlen és sérthetetlen.
Jó, hogy van hova visszatérni. A városokban vannak parkok, fák, zöld terület, na meg persze van a vidék is, ahol megpihenhetünk. Kipihenhetjük a fáradalmainkat. Van is mit.
Nem túl nagy ez a bolygó azért ahhoz, hogy azt, aki a világ egyik felén él, ne érintené egy teljesen más rendszer, eltérő berendezkedésű ország, netán kontinens problémája. Nem az összes természetesen, de a fő nyomvonalon haladva akadhatnak azért erős párhuzamok.
Ok és okozata, hogy ezért illő nem belekötni, illő leginkább hagyni, hogy az kiteljesedve megmutathassa a maga szempontrendszerét.
Miként épül fel a miértekre a válasz. Ha már erre sem vagyunk kíváncsiak, akkor vagy nem érettünk meg a válaszra, de lehet éppenséggel máshogy tudunk segítséget nyújtani a már nálunk megválaszolt kérdések problematikájára.
Az erősebb arcul csapja a gyengét, a gyenge pedig elvérzik. Valahol mindkettő kíváncsi volt a másikra, hisz ezért kaptak össze. Ezért lettek egymás ellenfelei, azaz ha kikerülni nem, keresztülgázolni rajta könnyebb, jobb volna.
Ez nem belső indíttatás, ez válasz a kedvezőtlenül alakuló cselekményre. Ha a valóságban is előfordul ez az eset két ember közt, annak lesz előnye, aki ezt belátta még idejében. Vagy leginkább elvérzik, aki tényleg az erősebb volna, vagy pedig paradox módon az életét védve a gyengébb győzi le az erősebbet. Puszta erő és akarat, ami még ösztönösen sem mindig a legjobb választás.
A kukába dobott tehetség az, ami megméri az embert, hisz onnan úgy kihalászni, hogy annak kutya baja legyen néha napján igencsak nyűgös feladat. A halászoknak jó, persze és vannak akik szerencsések, és vagy azok, akik meg tudják választani, hogy mibe rejtik a szerencséjüket, de az már egy más történet.
Köszönni csak azt lehet, és azt kell, ami valóban jelentett valamiféle segítséget. Netán ha elvárjuk ezt más esetben is, akkor problémánk támadt minden bizonnyal.

Ezért egy jó nagyot ugorva az időben a tapasztalatszerzés nem anyagi, materiális szempont, nem a körülöttünk lévő térre hat közvetlen, hanem az a felfogás érik elemeiben gyümölcsé, ami szerencsétlenkedésünkben eddig lehet még szem előtt sem volt. Hogy a végén mit találunk, már az elején eldől, nem érdemes ezen a ponton vitába szállni.

A többit az értelem úgyis megoldja a maga módján, ha ezen a módon még nem megy, ésszel még mindig van hová állni, lehetőleg nyugodt, szélcsendes helyekre, ahová a fagyzug sem törhet be semmiképp.
Hogy ez kinek mit jelent, azt mindenki döntse el saját magának, de hagyja végre az idejét és a helyét, mert végül csak számít majd, csakis ez fog számítani.

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: