A mindent "megrontó" hamis szemérem

Hétköznapi dolog, hogy az alapjában véve szabadnak születő természet korlátokat állít maga elé, vagy olyan viselkedésbeni, gondolkodásmódbeli normákat sajátít el, amiknek kevéssé, vagy egyáltalán nincsen alapjuk.

Néha nehezen vesszük észre, hogy ez az adok-kapok szerű az állapot amiben vagyunk maga okozza a problémát, amiből aztán sehogy sem tudunk jól kikeveredni. Elfogadtuk, mert jónak gondoltuk, élünk vele, mert mondjuk odahaza eszerint éltük a mindennapokat, miért is kellene tehát másképp élni, teszem azt szabadon. Persze megvannak a határok, miknek az effajta mélység állapotából kiindulva igenis nehéz jól kirajzolódnia.
Nehézséget okozhat megtalálni, hogy mi az, amire szükségünk van és mi az, amit a dolgok mélyére nézve már egyedül sem vállalnánk fel.
A napok hétfőtől vasárnapig biztosítanak egyfajta állandóságot. Ez az állandóság minden más egyéb mellett egy görbe tükör a világra, aszerint élünk és leszünk szabadok, hogy ebben mennyire vagyunk képesek meglátni a vágyainkat, belelátni az igényeinket.
Ennek mentén tervezzük a családot, a nagyobb anyagi beruházásokat, ami alapjában véve szükség szerint jól is van így, azonban ez nem lehet egyedül gondolkodásmódot, tetteket formázó, meghatározó momentum.

Sajnos a létkérdés van akkora szükséglet, hogy habozás nélkül alávessünk mindent, amink csak van, és akkor már minden mindegy alapon alárendeljük a saját természetünket is. Adódik ebből egyfajta hamis félelemérzet, mondhatni hamiskás szemérem, ami a legkevésbé sem kifizetődő semmilyen távon, főleg ha egyes egyedül kívánnánk megoldani a "világ" összes problémáját.
Ez az állapot egyrészt közönyössé tesz a többi ember felé, folyamatában válik értéktelenné válik mindaz, ami jóllehet hozzátehetne még egy éppenséggel tán épp olajozottan és jól működő elgondolás szabadabbá, valósabbá válásához.
Az élő, de még az élettelen dolgok is kapcsolatban állnak egymással, így előfordulhat, hogy egy teljességgel használhatatlannak tűnő mozzanat fogja megváltoztatni a hozzáállásunkat.

Egy csapásra minden szertefoszlik, ha egy kicsit jobban körülnézünk a világban és nem csak az okokat, hanem azok indokait is megpróbáljuk felismerni, így már azelőtt jó válaszokat adhatunk, mielőtt még bármi nem várt esemény történhetett, bekövetkezhetett volna, és ami lényeges, nem kell, hogy ez a mechanizmus csak a sorsdöntő dolgokról szóljon, hanem egyenesen a legkisebbnek tűnő mozzanatokban is alkalmazhatóvá kell válnia, mivel így tisztelhetjük meg önmagunkat, a szolgálatainkat és lehetünk általánosságban véve hasznos, előremutató tagjai, értékes hírvivői egy választott közösségnek, közösségeknek és nélkülözhetetlen partnerek a mellettünk álló embereknek szemében.

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: