Akkor most jöjjön az a bizonyos nagybetűs élet

Akinek büdös a munka, az ne dolgozzon, vagy váltson munkahelyet, kezdjen el egy új életet.

Mindannyiunkal előfordult már, hogy nagyvilági életében olyan helyzetbe keveredett, amit soha nem kívánt volna magának. SOHA ne mond, hogy SOHA. Ez egy frázis, mert nem véletlenül alkották meg ezt a szót. Akinek sorsa van, annak pártfogója és pártfogoltja is lehet, a kérdés azonban az, HOGY a helyzet tükrében mennyire vagyunk képesek elfogadni ezt. Tudnillik, azt, hogy milyen pályát választunk az életben, az csakis a MI döntésünk, ahogyan az is nyilvánvaló, hogy eközben áldozatokat hozunk, alkalmazkodunk, és ez már nevezhető sorsnak. Nem egy túlmisztifikált fogalom, kérdéskör ez, mert jóllehet az élet folyamatosan tanít nekünk újat, újabbat, annak fontosságáról, hasznáról az fog dönteni, hogy számunkra mi a fontos.

Az út, amit az életünk során bejárunk, nem egy szaros cérnadarab, amit húzunk magunk után, hanem a saját életünk MÉRŐKÉJE a világhoz, hamár civilizált társadalmakról beszélünk. Döntő szempont, hogy képessé tudjuk tenni magunkat a saját életünk irányítására, vagy csak elszenvedői leszünk a saját életünknek is IDŐVEL, nem csak a tulajdonképpeni NAGYBETŰS létünk alá temetkezünk el. Sértő és méltánytalan, ami NAGYBAN fontos, ha másokat hazugsággal zrikálunk, fölös módon CSESZTETÜNK ("..."), ahogyan méltánytalan ez egy józan értékrendel rendelkező ember SAJÁT MAGA számára, persze csak ha nem épp az élete sorskérdéséről van szó, egy igenis SZORULT helyzetben. Ezt nézvén túl SOK választásunk nincsen, hacsak nem lépünk át egy másik dimenzióba, ahol acélozott idegekkel vehetjük fel a HARCOT nálunknál sokkal erősebb, VAGY! egyenértékű ellenfelekkel. Amit nem akarunk, azt ne csináljuk túl sokáig, ha vannak terveink és céljaink, akkor természetesen VANNAK feláldozható dolgok, mégis hosszabb távon ez mindenféle mentális problémához is vezethet, amiből a tapasztalat "útján..." nem biztos, hogy kérünk MÉG EGYSZER.
 

Az életben nekem a legfontosabb az értelem, a kapcsolataim, és azok az emberek, akikkel őszinte lehetek. Nálam minden más, legyen az bármennyire is CSILLOGÓ, idővel értékét veszti, ha nem látom benne a saját kezem munkáját, és ezáltal a saját magam számára felállított értékrendemet. Értelmét veszti számomra ez a DOLOG!, ha eközben MAGAM mellett is, csak egyedül lehetek, nemhogy másokban emiatt bármennyire csalódhassak, MERT SZÁMOMRA EZ ELŐRE VETÍTI A bukásomat, amit szerintem sokan tévesen vakon valójában SORSNAK !HISZNEK és NEVEZNEK! ősszekeverve ezzel a szerelmet az ÉLET más egyéb FELSZÍNes dolgával, és aki így él, azt igenis TISZTELEM, akár LÁTATLANUL is.

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: