Isten hozott, üdv a klubban

Ugyan nem tudom, hogy honnan, mikor és miért érkeztél, nem ismerem az utadat, tudni se szeretnék többet a történetedről, de itt vagy, megérkeztél.

Elérted a célodat. Itt mindenki így kezdte valamikor, aztán egyszer csak itt voltunk. Mind ahányan. Szabályok is vannak, de azokat te írod, adott a lendület a jókedv és a meleg légkör, szívélyes fogadtatás.
Megköszönöd-e vagy sem, rajtad áll, ezért itt senki nem fog vonalat húzni egy lapon. Bántani, megkérdőjelezni sem fog senki, legyen ez a kívül maradottak szórakozása.
Innen nézve te egyenlő vagy velem és mindnyájunkkal. Itt nincs király, vezető vagy bárki, aki ezt többet, szebben vagy jobban csinálná.
Itt nem csinálunk semmit, avagy semmi olyat, amitől a garasodon a lyuk egyik pillanatról a másikra betömődne, felszívódna, eltűnne.
Amink van, adott eset, neked is jár, hisz végtére ezért vagy itt velünk.

A dolgok megtörténnek, a hajó kihajózik, a forgalom mint máshol, szóval az itt is akad. A környezetről ennyit, igen és még vannak fák, bokrok, erdő mező. Ezt még meg szerettem volna mutatni. Elmondani, hogy ebben a pici, ám mégis számomra oly kedves környezetben is munkálkodik az emberben a lélek, mennek a dolgok a maguk útján, és létezik még lojális, ok-okozatot követő magatartás.

Az adót, a költségeket ugyanúgy fizetjük mi is, a boltban a vásárlásért pedig fizetnünk kell ugyanúgy. Nem tejfel az élet, hoztad magad és a szemedből látom, látni vélem, hogy rég tudomásul vetted az alapszabályát a létezésnek.

Harmonikus, természetközeli, emberbaráti lehet az életed, ha a kört meg nem szakítod. A körforgás az egyetlen szent és sérthetetlen dolog, amit tetszik vagy sem, tisztelnünk kell. Bár az jó kérdés, hogy az életet azt miért ne tisztelnénk, hisz a céljaink nagyjából azonosak. Civilizált lényként eggyé kovácsolt a halandóság, vagyis a kezdet és a vég ugye bennünket. Pro és kontra a magad módján tehetsz bármit, tehetsz azért, hogy minden úgy alakuljon, alakuljanak a dolgaid, ahogy azt te végtére is szeretnéd.
Már nem mondom, hogy ezért vagy itt, hisz tudod. Tudod, hogy attól, hogy szabadságot kaptál, nem vagy rabszolga, még ugyanúgy tenned kell. Élned az életed.
A sajátod az lesz, amit magadért megteszel, amiért ha kell a végletekig is elmész majd, amitől ha kell, nem vagy rest azonnal változni és változtatni a szokásodon, saját magadon. Lélekben mind veled vagyunk, úgy mint te velünk.
Nem algoritmus, a fentiekben nem találsz szintaxist, ez pedig maga a puszta létezésünk ténye. Megbízol-e bennünk, vagy ha nem sikerül, akkor abban, amit elérni szeretnél, tehát saját magadban?
A lényedben, az erődben, egy újabb lehetőségben?
Egyébként itt van minden, ami csak kell, de nyugalom, csend és béke az csekély, hisz munkálkodunk ugye. Ezek a dolgok inkább a város széli erdőben, a völgyben, a patak és a bokrok közt hajnal hasadáskor találhatóak meg, hisz tudod.
Adsz és elveszel, a törvény közben megvéd és jelöli az utadat, formálja az eszközeid tárát ugyanúgy gondolom ahonnan végtére is jöttél.
Ha honvágyad van, erre gondolj, ha hiányzik valami, ami eleddig még sziklaszilárdan, megrengethetetlenül megvolt az előző akármilyen életedben, ne várj rá, mert ez nem csak egy teszt, hanem maga a beteljesülés, a vágyaid, álmaid beigazolódása. Innen ezek után újult
erővel, tiszta fejjel a tehetetlenség révületétől messze kezdheted el azt, amire mindeddig vártál, és amit végtére is ugye szerettél volna. Gondolhatsz új vágyakra, a kincsedet pedig oda rejtheted, ahová csak akarod, szeretnéd innentől fogva.

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: