Kis esti merengés, flow a sötét szoba rejtekén

Néhány dologra már az iskolában megtanítottak. Például, hogy ne olvassuk fejjel lefelé fordítva a bibliát, mert azt úgy nem lehet elolvasni.

Nem annak van szerencséje, aki átfér a pókháló közti résen, hanem annak, aki anélkül megy át rajta, hogy belegabalyodna. Mikor elszégyelled a tetteid, és magadba szállsz, nem szeretnél elérni mást, mint minél előbb kijutni abból a helyzetből, amiben találod magad. Ilyenkor jól jön, egy biztos pont, egy szál, amibe kapaszkodhatsz. Az ösztönök segítenek, hisz profánul megfogalmazva, erre valók. Eredendő és eredeztethető. Ezért jó, ha tudod hova tartasz, és azt is, hogy neked ezt nem minden áron kell tudnod, hanem magadért.
Nagy általánosságban a mosolyodért, a testi és lelki egészségedért, hogy megtaláld az aranyközéputat. Azt a helyes irányt, amit nem veszítenél el semmilyen áron, hisz nem azért indultál el, hogy elveszítsd.
Ez nem kényszer, te magad nem lehetsz a körülmény, nem veheted fel a vesztes és a győztes álarcát egy időben, nem lehetsz önazonos még a másodperc töredékére sem.
Vannak élményeid? Azokat kergesd. Vannak vágyaid? Kövesd meg azokat. Tettél valami rosszat, ártottál másoknak az életed során? Ismerd el minden áron.
Filozofikusan fogalmazva, az út csak szabadon lesz út, anélkül az egész csak egy röpke utazás, pedig ez neked fontos volt...

A célok néha találkoznak, ezért az élet olyan, mint "a pók meg a fonala", céljuk van egymással, és mindaddig képesek létezni együtt, míg a háló betölti a funkcióját, a pók pedig elvégzi a feladatát. Ezentúl az egész csak egy emlékké, egy felesleges képzettársítássá válik, alakul át. Utad során láthatsz még ijesztő dolgokat, de a végére találkozhatsz önmagaddal, a vágyaiddal, amik éltettek közben, de csakis akkor, ha a rémes, rémséges dolgokat már mind legyűrted és magad mögött hagytad. Lefogadom, hogy ez érdekel téged.

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: